2012.07.10. 14:09
Négyszázon Cseh Laci győzelmének örülne a legjobban
Valamikor Cseh László kezdett ígéretes hátúszóként, hogy azután a vegyesúszásban, valamint a pillangózó és a gyorsúszó számokban növelje sikereit. Klubtársa, a szintén kőbányai Bernek Péter egyelőre a hosszabbik hátúszó számban, 200 méteren ér el mind figyelemre méltóbb eredményeket, bár ő is érdekelt más úszásnemben is.
„Számomra természetesnek tűnik, hogy a hátúszás mellett gyorson is versenyezzek, hiszen mindkét úszásnem technikailag igen hasonló egymáshoz. A víz alatti rész gyakorlatilag azonos, csak éppen fordítottja egyik a másiknak. Természetesen engem is először a gyorsúszás alapjaira tanítottak meg, hogy azután később jöjjön a többi úszásnem is. Mivel a hátra éreztem rá leginkább, ezért ez lett a fő számom.”
- Mikor és kinél kapta az alapokat?
2012.07.10. 13:48
Hatos Gábornak a foci már tilos, a tévé még nem
Ha van igazán peches sportoló, hát a szabadfogású birkózó, Hatos Gábor mindenképpen ezek közé tartozik. Éveken át visszatérően gondja volt a fülével, ami a lehető legrosszabbkor gyulladt be. Olyannyira, hogy „gazdája” hatalmas turbánnal a fején jelenhetett csak meg Pekingben, ahol azután végül szőnyegre sem tudott lépni.
„Korábban már sokszor volt sebes a fülem, de éppen ott és akkor valamiért elfertőződött. Arra gondoltam, egy hét alatt minden rendben lesz, de nem így történt, én pedig lemaradtam az olimpiáról. Pedig a kínai orvosok is mindent elkövettek értem.”
- Ekkor már több mint egy évtizedes, eredményes birkózó múlt volt a háta mögött.
„Egészen pontosan 1995-ben kezdődött a pályafutásom, amikor érdekes módon egy más sportágbeli kiválóság, a szombathelyiek egykori válogatott labdarúgója, Halmosi Zoltán ajánlotta agrármérnök édesapámnak, hogy majd a birkózás levezeti az energiáimat. Előzőleg ugyanis a Szombathelytől tíz kilométernyire lévő Vépen rengeteget pingpongoztam, úsztam, karatéztam és a néptánc csoportban is nyakig benne voltam, mégsem volt elég.”
- Ezek szerint az idősebbik Halmosinak lett igaza, hiszen a Szombathelyi Haladásban megtalálta a helyét.
2012.07.07. 08:41
Imre Géza sajnálja, hogy Boczkó Gábor nem jutott ki Londonba
A napokban megtartott, előrehozott tisztújító közgyűlésén a Magyar Vívó Szövetség elnökség tagjai közé választották a sportág négy, londoni reprezentánsának egyikét, a párbajtőrvívó Imre Gézát. Az olimpiai bronz- (1996, egyéni) és ezüstérem (2004, csapat) tulajdonosát először erről a vadonatúj megbízatásról kérdeztem.
„Előzetesen egyeztettek velem erről a lehetőségről, amit én mindenképpen nagy megtiszteltetésnek tartok” – summázta a történteket a Honvéd sportolója. „A körvonalazott megállapodás értelmében a versenyzőket fogom képviselni a testületben. A részletek azonban még pontosítás tárgyát képezik.”
- Bizony hosszú út vezetett idáig, hogy immár sporttársaival hivatalból is foglalkoznia kell, miközben még javában versenyez.
2012.07.05. 16:34
A válldobást és a kis belső horgot igyekszem minél többször „eladni”
Csoknyai László valóban az utolsó előtti percekben került be a londoni csapatba. Amikor viszont
megkönnyebbült, nyert egy komoly, Európa Kupa viadalt Prágában. A 81 kilós súlycsoportban versenyző, 26 éves paksi fiatalember már két évtizedes judós múlttal rendelkezik.
„Szó szerint már óvodás koromban bekerültem a sportágba, mivel Dobai Laci bácsi, az első edzőm onnan vitt el többedmagammal együtt. Ahogy múltak az évek, mind jobban élveztem a dolgot. Az idő múlásával nem egyszerűen csak a feszültség levezetésére volt jó a cselgáncs, hanem a test-test elleni harcra is kitűnő lehetőséget kínál. Amikor két test egymásnak feszül, hogy eldöntse: ki az erősebb és az okosabb, az számomra a csúcs. Ennél korrektebb versenyformát én nem tudok elképzelni.”
2012.07.04. 21:34
Gondolatok a zselízi gimnázium tanévzárójának ürügyén
A napokban iskolai tanévzárón jártam. Nem szimpla esemény volt ez, a határon túl, alig harminc kilométernyire Esztergomtól. A korábbi, mindig izgalmas kompozás helyett immár bő évtizede a Mária Valéria hídon keresztül, a szigorúan 50 kilométeres sebességhatár betartásával is alig félórányira értem el úti célomat, Zselíz (Zeliezovce) városkát, ahol a magyar gimnázium utolsó, tavaszi eseményére voltam hivatalos.
Sportnyelven szólva, bárki „kapásból” megkérdezheti: miket írkálok én itt, egy sport témákra szakosodottnak meghirdetett oldalon? Nos, a sportnak is lesz szerepe az alábbi sorokban, de nem csak annak.
2012.07.03. 15:22
Szegeden a kézilabdázók és a vízilabdázók törzsszurkolója
A 2000-ben volt, Sydneyben megrendezett olimpia súlyemelő versenyei teljesen elvarázsolták Nagy Pétert, a magyar súlyemelést Londonban egyetlenként képviselő, akkor tizennégy esztendős fiatalembert. Az ólomsúlyú iráni Rezazadeh, a német Weiler és az orosz Csemerkin hatalmas csatája megadta az alaphangot a kezdéshez, ami rövidesen be is következett az akkor még Győrben élt Péter számára.
„A bátyám emelgetett, őt kísértem el egészen pontosan 2000. szeptember 1-én az első edzésemre” - emlékezett a kezdetre az akkor már 183 centiméter magas és 82 kilós Péter. - „Pirk János edzőhöz kerültem, aki egészen a Pálfy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolában tett érettségimig irányított. Nagy része van abban, hogy végleg megmaradtam az emelés mellett annak ellenére is, hogy azokban az években még rendszeresen jártam labdarúgó edzésekre és meccseken is pályára léptem. A gyakorlásokon kialakított, családias hangulat megtette a magáét, s végül a súlyemelés mellett döntöttem.”
- Ehhez az elhatározáshoz feltehetően az első idők sikerei is kellettek?
2012.07.03. 14:32
Takács Orsolyának az amerikai centerek a legnagyobb ellenfelei
Csinos, nagyra nőtt fiatal hölgy Takács Orsolya. Nem titkolja a magasságát: 190 centiméter, amihez normális testsúly és átlagon felüli testi erő párosul. Pontosan annyi, amennyire a vízilabdában egy eredményes bekknek szüksége van. Márpedig Londonban égetően szükség lesz a sikeres „söprögetésre”, az ellenfeleknek a kapu előtti térségből való kiszorítására.
„Nem állóbekknek születtem, viszont a sportbeli „előtanulmányaim” jól szolgálták a vízilabdázásba történt gyors
beilleszkedésemet” - mesélte a Szentes és a magyar válogatott egyik erőssége. „Tizenhat éves koromig ugyanis a TF úszószakosztályában edzettem és versenyeztem Egressy János edző tanítványaként; mellen, háton és 400 méter vegyesen egyaránt rendszeresen rajtkőre is álltam.”
- Mégis, mi előzte meg a sportágváltást?
„Egyszerűen eljutottam arra a pontra, hogy már nem érdekelt úgy az úszás, mint korábban. Válaszút elé kerültem: vagy másik sportágat választok, vagy abszolút első helyre teszem a tanulást. Mint kellő úszó alapokkal rendelkező fiatalnak, nekem is ajánlották: próbáljam meg a pólót. Erre a kísérletre a BVSC-ben, Dolnay Ottó kezei alatt került sor, s az ott töltött három esztendő bőven elég volt ahhoz, hogy végleg megmaradjak a vízilabdázásnál.
2012.06.27. 09:24
Szilárdi Katalin számára pihenés az edzésvezetés
Egész eddigi életét a kajaksportban élte. Edzőként sikeresebb pályát mondhat magáénak, mint versenyzőként Szilárdi Katalin, aki korábban az Építők SC kajak-kenu szakosztályának edzője és vezetője, majd a 1998-tól az önálló és önfenntartó sportegyesület, az Építők Margitszigeti Diák Kajak Klub megalapítója, ügyvezető elnöke és edzője.
Szívós, sokoldalú munkájának legújabb gyümölcse a hétvégi, zágrábi kajak-kenu Európa-bajnokság legkellemesebb meglepetése: a Dombi Rudolf - Kökény Roland kajak kettes 1000 méteren aratott győzelme.
„Annak idején, a hosszabb távokon voltam kevésbé eredménytelen, de ami ennél sokkal fontosabb: rengeteg élményt kaptam ettől a sportágtól „- mondta az eredetileg matematika-fizika szakos tanárnő -titokban inkább mindig is edzőnek készülő, sportpszichológusi diplomát is szerzett kajak-kenu szakedző. „Szinte magába szippantott a kajak-kenu sportág fantasztikus légköre . Ezért tudatos célom volt, hogy ezt minél több fiatallal megismertessem.”
2012.06.26. 23:55
Az öttusázó Mizsér Attila volt az ötlet gazdája
Harmincegy nappal a londoni olimpia kezdete előtt koncerttel „fűszerezett” sajtótájékoztatón mutatták be kedden az "Olympia mítosza" című cd-t.
A lemezről Géczi Erika olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakos, Mizsér Attila olimpiai és világbajnok öttusázó, Németh Nyiba Sándor olimpiai ötödik helyezett birkózó és Petrovics Kálmán világbajnok kajakos szerzeményei hallhatók, amelyeket az Örökség zenekar szólaltatott meg. A cd elkészítésében közreműködött Kovács Iván olimpiai ezüstérmes, világbajnok párbajtőröző, Fajkusz Csaba olimpiai hatodik tornász, Gergely Gábor világbajnok asztaliteniszező, valamint Wichmann Tamás olimpiai ezüstérmes, világbajnok kenus.
Az ötletgazda, Mizsér Attila úgy érezte, hogy "az olimpia olyan csoda, mely túlélt különféle politikai rendszereket, kifejezi a békét, a fiatalságot és a mozgás szeretetét, ezért mindenképp megörökítésre méltó". Felkereste Géczi Erikát és Németh Nyiba Sándort, majd Petrovics Kálmán is „előkerült”, összeálltak és megszületett a lemez. Ez, Mizsér szerint "tisztelgés a magyar sport sikerei, hősei előtt, a magyar csapatnak buzdítás, a szurkolóknak kedvcsináló, nekünk, szerzőknek, egykori olimpikonoknak pedig egy pici önmegvalósítás, összefoglalja mindazt, amit érzünk és gondolunk erről a csodáról".
Géczi Erika azt hangsúlyozta, hogy teljesen önerőből adták ki a cd-t. Minden közreműködőnek minden lehetséges módon köszönetet mond. Azt szeretnék, ha minden londoni olimpikon kapna ebből a cd-ből. A MOB sportigazgatója, Szabó Bence a felvetés megvalósításhoz támogatást ígért.
2012.06.25. 16:21
Román és japán riválisát tartja legtöbbre!
A nyolctagú magyar olimpiai cselgáncskülönítmény 48 kilósok között induló tagja, Csernoviczki Éva nem csak a
legkisebb, de egyben talán a legstabilabb tagja is a csapatnak. A tatabányaiak kiválósága ugyanis az ifjúsági, a junior, majd az U23-as Európa-bajnokságon begyűjtött érmeit követően a felnőttek között is igen jól áll: eddig a kontinens bajnokságokról három ezüst- és két bronzérmet sikerült elhoznia, s gyűjteményéhez még hozzá tartozik a 2011-es világbajnokságon kiharcolt harmadik hely medálja is.
„Bár még a fiatalabb versenyzők közé tartozom, azért ezekben az eredményekben lassan két évtizedes munka van” - adta a felvilágosítást 48 kilós élversenyzőnk. „Én ugyanis már 1993-ban, hét éves koromban ott voltam az edzőteremben édesapámmal, aki a mai napig is az edzőm. Akkor még az újpestiek kihelyezett tagozataként működött a judó szakosztály Tatabányán, amely a jelenlegi szervezeti formában 2001. óta létezik.
- Mikor fordult a dolog komolyra, mikor jött az első, figyelmet érdemlő eredmény?
2012.06.22. 13:20
Most nem egyedül Storcz Botond a hibás
Kicsit összejöttek most a dolgok a Magyar Kajak Kenu Szövetségben. A gondok, problémák jelentkezése soha nem jön jól, de most, alig öt héttel a londoni olimpia kezdete előtt különösen nem tesznek jót a hangulatnak a baklövések.
Már az is éppen elég feszültség forrása volt (és még jó ideig lesz is!), hogy Storcz Botond szövetségi kapitány ismét, immár két, egymást követő évben felrúgta a saját maga által lefektetett válogatási elveket. Tavaly Kucsera Gáborral tett - az eredmények ismeretében - indokolatlan kivételt, idén pedig a második női egyes válogatót már a futam előtt gyakorlatilag érdektelenné tette.
Most pedig itt van az újabb ügy, amely bizony elég komoly „balhé”, amit semmiképpen nem lehet kézlegyintéssel elintézni!
2012.06.21. 22:09
Korrektebb lenne, ha nem hirdetne válogatási szisztémát
Az igazságról már eddig is sokan és sokfélét írtak, állítottak, vélekedtek róla, és folytathatnám. Akár az egyik sláger szövegét is idézhetjük, mely szerint „szerelemben soha nincsen igazság”.
Ezen is el lehetne vitatkozni, ám ez itt és most nem egy érzelmi témákat feszegető rovat. Más kérdés, hogy a
sporttal kapcsolatban is nagyon sokakról el lehet mondani, hogy szinte szerelmesek a maguk által választott sportágba. Akár több évtizedet is „rádobnak” az életükből azért, hogy egyszer feljussanak a legmagasabb csúcsokra is.
Ezek az erőfeszítések nagyon sok esetben menet közben abbamaradnak. Megint másokról kiderül: nem elég tehetségesek, így hiába minden igyekezet, belőlük sem lesz világsztár. A csekély kisebbség viszont eléri célját; róluk szólnak a világversenyek tudósításai. Minimum a fél ország személyes ismerőseként vagy éppen példaképeként tartja számon ezeket a valóban kiváló sportembereket.
Így van ez - és jól is van! - az egyik legsikeresebb olimpiai sportágunkban, a kajak-kenuban. Ki ne ismerné Kammerer Zoltánt vagy éppen Storcz Botondot? Mindketten háromszoros olimpiai bajnokok. Storcz pedig ráadásul szövetségi kapitányként szolgál korábbi sikereinek sportágában.
2012.06.20. 00:53
Mészáros Anett egy, esetleg két érmet vár a cselgáncsozóktól
Ha valaki, hát Mészáros Anett a londoni olimpia cselgáncsversenyeinek egyik nagyon komoly éremesélyese volt. A 2011.
októberében jött keresztszalag szakadás a lehető legrosszabbkor „érkezett”, hiszen a Honvéd versenyzője hosszú hónapokon keresztül csak pihent, illetve a rehabilitációjával volt elfoglalva. A rendkívül erős, nyolctagú magyar londoni olimpiai cselgáncs együttes tagját erőnléti edzés előtt sikerült elcsípni.
„Nem vitás, ez a hosszú kiesés jelentősen hátráltatja a londoni felkészülésemet” mondta Anett. „Majd elválik, mire lesz elég ez a „felborult” felkészülés, de az biztos, hogy versenyhiánnyal a hátam mögött kell majd Londonban tatamira lépnem.”
- Azért az bizonyára a mérleg másik serpenyőjét billenti, hogy nem először vesz részt ötkarikás megméretésen.
2012.06.12. 07:15
A világklasszis nélkül a norvég meccs sokkal szorosabb lett volna
Szerencsére megírtam már korábban, hogy nem Nagy László játéktudásával van baj. Ebben a kérdésben továbbra sem kívánok egy tapodtat sem visszalépni, éppen ellenkezőleg. Pontosan tudtam, mi várható Nagytól a pályán és a szemmel is láthatóan rendkívüli módon igyekvő, a visszatérés milyenségéből presztizskérdést csináló átlövő be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.
Hat gól egy ilyen „masszív” ellenféllel szemben, ez már önmagában is igen komoly teljesítmény. Arról a
védőmunkáról nem is beszélve, amit a Szegedről indult óriás elvégzett, ahogy az egész védőfalnak már a puszta jelenlétével is tartást adott, ezt csak dicsérni lehet. Azt is megkockáztatom: Nagy László nélkül ez a meccs egyáltalán nem biztos, hogy akár csak egygólos magyar sikerrel is zárulhatott volna.
Ugyanez az állítás fokozottan érvényes a szombati visszavágóra is. A legfinomabban fogalmazva is az esélyek legalábbis 50 százalék körül mozogtak volna. Így viszont - a hatgólos előny birtokában - kellő magabiztossággal léphet majd pályára válogatottunk, amelynek a továbbjutási esélye olyannyira adott, hogy akár még Oslóban is nyerhet az együttes.
2012.06.10. 11:01
Kálovics Anikó negyedik olimpiáján maratonfutásban indul
Még 2011-ben megfutotta az olimpiai A-szintet Kálovics Anikó, a Zalaszám-ZAC színeiben versenyző
hosszútávfutónő. Őt egyébként évek óta diszkrét csend övezi. Edzőjével, Zsódér Zsolttal - aki egyben élettársa is - ideális kettőst alkotnak. Rengeteget versenyez; a mob.hu első érdeklődése idején éppen Indiából válaszolt sms-ben. Most itthon folytattuk a beszélgetést.
„Bár Indiában igen meleg van, mégsem először futottam ott” - válaszolta a szombathelyi illetőségű atlétanő. - „Előbb Delhiben versenyeztem, most pedig Bangaloréban. Ilyen az én életem, nem mindig válogathatok. Most például szívem szerint lemondtam volna ezt a lehetőséget, de már korábban minden el volt intézve, így maradt a betyárbecsület.”
2012.06.08. 16:09
Nagy Lászlónak nem a játéktudásával van baj
Nagy Lászlóról sokat írt a sajtó az elmúlt hetekben. Sokat, talán túl sokat is. És mégis keveset, hiszen ha csak kicsit is odafigyelünk a fejleményekre, akkor ebben a nyugodtan tengeri kígyóhoz hasonlítható ügyben mindig feltűnik valaki, vagy valami, akiről vagy amiről megint érdemes néhány gondolatot papírra vetni.
Egy dolgot azonban mindenképpen előre kell bocsátani: Nagy László kézilabda tudása, játékintelligenciája vitán felül világszínvonalú. Aki ezt kétségbe akarja vonni, az vagy vak, vagy süket vagy egyszerűen csak nem mond igazat. Más kérdés, hogy az éremnek mindig minimum két - olykor akár több! - odala is van, amelyeket ugyancsak nem szabad egyszeri kézlegyintéssel elintézni!
2012.06.08. 08:38
Schmittné Makray Katalin és Guczoghy György átvette a kitüntetést
Zártkörű, abszolút minőségi részvétel mellett rendezte meg a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) csütörtökön azt az összejövetelt, amelyen „A Magyar Tornasport Halhatatlanjainak Klubja” újabb négy taggal bővült.
A komoly előzsüri - Lukács József és dr. Vígh László mesteredzők vezetésével - erre a kitüntetésre méltónak találta Schmittné Makray Katalint, (a volt köztársasági elnök, a MOB örökös tiszteletbeli elnökének feleségét) Guczoghy Györgyöt, Harmath Józsefet és Kisteleki Antalt.
2012.06.06. 07:30
A-szinttel úszni mégis egészen más érzés!
A soha nem volt sikert, huszonhat érmet hozott, debreceni úszó Európa-bajnokság magyar hősei közül túláradó örömével még társain is túltett a békéscsabai Bohus Richárd. Nem is csoda, hiszen előzőleg nem az ő nevével volt tele a sajtó, hogy azután önmaga és sokak örömére, A-szintet (54,35 másodperc 100 háton) ússzon.
„Hát persze, hogy örültem, hiszen azért A-szinttel indulni mégis egészen más érzés, mint ha csak a B maradt volna meg rajtalapnak!” - válaszolt a mob.hu érdeklődésére az abszolút életvidám, tizenkilencedik évében járó fiatalember. „Hosszú út, rengeteg munka és néhány buktató után jutottam el idáig, hogy készülődhetek Londonra.”
- Erről a hosszúnak mondott útról mit tartana fontosnak megemlíteni?
„Sok mindent, ami rendre befolyásolta az életemet, a pályafutásomat. 1999. szeptemberében tévedtünk le az unokatestvéremmel az uszodába és azonnal ott is ragadtam. Ebben óriási szerepe volt az edzéseimet tíz éven keresztül irányító Lázár Olga néninek. Édesanyám azt mondta, nyolcadikos koromig mindenképpen kell sportolnom, utána inkább az iskolát helyezte volna előtérbe. Ám 2008-ra már túlontúl kötődtem az úszáshoz, így továbbra is első maradt. Bár az Andrássy Gyula Gimnáziumban is igyekszem helytállni, mégis azt mondom: tanulni még bőven van időm, versenyszerűen úszni annál kevésbé.”
2012.06.05. 08:35
Három évig várt a tíz eurós napidíj felemelésére
A szervezők a lehető legjobb helyet választották az utolsó felvonás eljátszására: egy színházat. Telitalálat: ehhez csak gratulálni lehet, hiszen ez a sok felvonásos színdarab a lehető legjobb helyen ért véget.
Jellemző a Magyar Kézilabda Szövetség demokratikus diktatúrájára, hogy egyes újságírókat - akik nem feltétlenül illettek volna a képbe - a szakavatott apparátus „elfelejtette” meghívni az eseményre.
Így járt e sorok elkövetője is, aki már akkor is kézilabda mérkőzésekre járt, tudósított, majd írt is róla, amikor a pillanatnyi döntéshozók közül többen is még szülei terveiben sem szerepeltek. Talán a szakmai felkészültségemmel (befogadó készségemmel?) lett volna baj? Ehhez csak annyit: volt szerencsém 24 (huszonnégy) évig a világ egyetlen kézilabdás hetilapjának, a Deutsche Handball Woche kiadásának is dolgozni. A sokkal valószínűbb ok az lehetett, hogy a szervezők meg akarták előzni az esetleges „ünneprontó” kérdésnek még a lehetőségét is. Az ilyen, nem oda illő tollforgatókat ez alkalommal tehát nagy bölcsen „pihentették”.
2012.06.04. 08:24
A paksi Bor Barna nagy koncentrációval készül Londonra
Milyen lehet egy hajnali gyakorlás Pakson? A kérdés régen foglalkoztatott. Azután a kíváncsiságot elhatározás, hajnali négy órai kelés követte. Félhétkor pedig már a helyi Barátság lakótelep szélén lévő edzőteremben figyelhettem az eseményeket.
Hangyási László mesteredző négypercenként cserélte a csoportokat, amelyek egyikében ott izzadt Bor Barna és Csoknyai László, a paksiak két, olimpiai kvalifikációt szerzett judósa is. És ott volt - mint minden reggel - Kovács Antal, a város büszkesége, az 1992-ben olimpiai bajnoki címet szerzett „Atom Anti” is, akinél kiemelt szempontot jelent, hogy segítse a 125 kilós Bor Barna felkészülését.
Az edzést követően a 192 centiméter magas reménységgel, Bor Barnával beszélgettünk.
2012.06.03. 10:03
Pályafutásához csak gratulálni lehet
Kedves Katalin!
Ugyan többször is „megfenyegette” a magyar kézilabdázás sokszázezres szurkolótáborát, hogy „most már nincs tovább, végleg visszavonul”, de azután többször halasztott is. Szerencsére folytatta, és további sok-sok góltól mentette meg klubja és a válogatott hálóját.
Ám most, ezzel a dabasi, tényleg utolsó fellépéssel végleg és
visszavonhatatlanul átmegy befejezett múlt időbe. Akik látták, bizonyára nem felejtik el, elsősorban persze bravúrjainak sokaságát. Mert Önnek is voltak gyengébb periódusai, az Ön pályafutásában is voltak olyan események, amelyeket ma másként csinálna, de ez most már másodlagos. Jómagam nem vagyok híve az egyoldalú dolgoknak, a „csak a szépre emlékezem” hozzáállásnak, mert az ember csak akkor tanul, okosodik, ha a gyengeségekből is levonja szükséges következtetéseket.
Szóval a mérleg végül is erősen pozitív, bár szerény véleményem szerint a 2000-es olimpia és a 2003-as világbajnokság aranyérmét a magyar válogatottnak kellett volna elhoznia. Nem így történt és ezekben a fájdalmas témákban az a legszomorúbb, hogy bizonyos helyről egyetlen, önkritikus mondat az óta sem hangzott el.
2012.06.02. 21:45
Hétfőn Pátyon temetik Elek Gyulát
A végső búcsú mindig nehéz az itt maradóknak, teljesen mindegy, hány éves korában megy el valaki a családból.
Most a Ferencváros nagy egyéniségeinek egyike, egy igazi oszlopfő dőlt ki a sorból Elek Gyula személyében. Nyolcvan éves korában, az elmúlt héten, szerdára virradó éjjel ment el, néhány napos, kórházi kezelést követően.
A rendkívül sikeres szakember pályafutása majd mindenki előtt közismert, hiszen eredményekben gazdag, hosszú időt töltött el az FTC női kézilabda csapatának élén. 1966-ban érkezett az Üllői útra, vele egyidejűleg jött az akkori női kézilabdázás egyik legjobb kapuvédője, a világszerte ismert és elismert felesége, Rothermel Anna is.
2012.06.02. 17:00
Ha így lenne, miért maradt távol három évig a magyar csapattól
Ami engem illet, nem vagyok különösebben híve a kommentezésnek. Azért nem, mert gyakran hamis nevek mögé bújó „sportemberek” csak azért irkálnak, hogy szakmailag és hangvételében egyaránt kifogásolható módokon megnyilvánuljanak. Ha éppen nem hangoskodnak valahol, valamilyen sporteseményen...
Arra azért jók ezek a fórumok, hogy valamiféle statisztika kialakulhasson. Például arról, miként vélekedik a nagyérdemű a mostanában immár hosszú hetek óta témát jelentő visszatérésről. Mármint Nagy László Veszprémbe igazolásáról, illetve esetleges válogatottbeli fellépéséről.
2012.05.31. 17:36
A Samsung 100 millió forint összértékű adománnyal segít
A Samsung Electronics Magyar Zrt., az Olimpiai Mozgalom kiemelt támogatója, a mai napon bejelentette, hogy „Smart Sport a Gyermekekért” elnevezéssel kampányt indít a helyi gyermeksport támogatásáért. A 2012. június 1. és augusztus 12. között zajló program keretében a vállalat 100 millió forint összértékű Samsung terméket adományoz a magyarországi gyermeksport-szervezetek számára.
A nemzetközi „Hope Relay” program magyarországi hívószava a „Smart Sport a Gyermekekért”. A kampány a Samsung okostelefonos alkalmazására épül, amellyel az azt letöltő felhasználók nyomon követhetik sportteljesítményüket, egyidejűleg jó példát is mutathatnak a fiataloknak.
2012.05.30. 19:18
Név nélkül máris számos játékosa erősen kritizálja
Olvasni mindig jó. Olykor pedig nem egyszerűen laza időtöltés, hanem kimondottan érdekes tevékenység is lehet. Különösen akkor, ha a sok, szabványosnak mondható írás közepette becsúszik egy-egy olyan is, amelynek mondanivalója túlmutat a napi eseményeken, aktualitásokon.
Most éppen a Magyar Nemzet sportrovatának egyik cikkénél akadtam el. A hatalmas hátszéllel előbb női kézilabda kapitánnyá, majd a meghirdetett elvek felrúgásával (Vetési Iván elnök ugyanis főállású kapitány ígért, amikor az edzőbizottság javaslata ellenére kinevezték), alig két hónappal később a Győri ETO-hoz is „beejtőernyőzött” Karl-Erik Böhnről több mint érdekes sorokat olvashattam.
„A Heidi Löke élettársaként hazánkba érkezett, majd gyors egymásutánban szövetségi kapitánnyá és győri edzővé kinevezett szakember varázsa ugyanis a jelek és a játékosok természetesen nem közlésre szánt véleménye szerint megtört, azt nem kis munkával, alázattal, a közép-európai valósághoz alkalmazkodva lehet csak újjáépíteni.”