2012.01.11. 17:27          

Dr. Tuider-Temes Judittal nem könnyű találkozni. Ám egy mindössze néhány napja történt esemény apropót adott erre. Helsinki olimpiai bajnok úszónője ugyanis tagja lett a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaságnak. A kérdés kínálta magát: miért lett ennek a mindenképpen egzotikus társaságnak a tagja?

„Hosszú évek óta foglalkozom egyiptológiával - árulta el a mob.hu kérdésére Temes Judit, a finn fővárosban világcsúccsal győztes 4x100 méteres gyorsúszó váltó második embere. - Miután 2010-ben kiadtam első könyvemet, belépésem logikusan következett. Ebben az évtizedeken át Egyiptomban élt rokonom, Anna (Ida) Ruby elbeszélései alapján írt élményei, tapasztalatai olvashatók. A kétkötetes mű címe: „Nílusi ballada a főpapról és a szajháról”. A 2012-es évben pedig már javában írom a második, ugyancsak egyiptomi témájú könyvemet.”

- Ez a sokoldalúság, ez a nyolcvanon felül is meglévő nagy aktivitás mindenképpen dicséretre méltó. Ilyen igyekvő, szorgalmas lány volt tizenéves korában is?

„Édesapám foglalkozása révén gyakran cseréltünk lakhelyet. Az első megméretésem idején éppen Révkomáromban laktunk, ahol meghirdettek egy Búvár Kund nevet viselő, tömegsport versenyt. Erre a Dunában lévő Erzsébet-szigeten, a Bencés Gimnázium sporttelepén lévő uszodában került sor. Aki az 50 méteres távot leúszta, kapott egy emléklapot. Aki egy percen belül tette meg a távot, azt kitűzővel jutalmazták.” 

- És mikor fedezték fel az úszósport számára?

„1942. őszén, Budapesten a KISOK versenyen, a margitszigeti  Sportuszodában második lettem. Hunyadfi István, az akkori idők egyik, kitűnő edzője szólt a győztes lánynak, hogy vigye hozzá  azt a „zöld sapkást”, aki történetesen én voltam.”

- 1945-ben lett az MMVE versenyzője, majd 1947-ben lépett át a BSZKRT, a mai BKV Előre jogelődje szakosztályába. Miért éppen oda?

„Abban az időben már réges-régen válogatott voltam. Mivel nehezen emésztettem meg, hogy Sárosi Imre, a „Mesti” velem sokkal kevesebbet foglalkozott, mint másokkal, ezért a Monte Carlo-ban volt Eb-t követően igazoltam a BSZKRT-ba, ahol a világhírű úszó- és vízilabda szakember, Rajki Béla végre rendbe tette a technikámat.”

- Milyen volt ebben a szakosztályban a hangulat?

„Ott volt az 1947-es Európa-bajnok, későbbi olimpiai ezüst- és bronzérmes Mitró Gyuri, aki sajnos már nincs közöttünk. Ő egy kedves, egyenes valaki volt, de a hátúszó, az 1952-es olimpiát is megjárt Gyöngyösi Lászlóról is csak jót tudok mondani. A legjobb személyes kapcsolataim a válogatottban egyébként Novák Ilonkával és Novák Évával alakultak ki.”

- Magára a helsinki olimpiára, a győzelmükre miként gondol vissza?

„Nagyon nagy volt bennünk a feszültség, mert akkor már a sport szerepe és eredményessége rendkívül felértékelődött. Amíg 1948-ban, Londonban még mindenki annyit ért el, amire képes volt, Helsinkiben már mindenkitől kiugró sikereket vártak. Ami a döntőt illeti, én kértem, hadd ússzak a váltó második tagjaként, mert ott már konkrétan lehet vagy hátrányt csökkenteni, vagy előnyt fokozni. Miután az egyéni döntőben elidegeskedtem a versenyt és a remélt győzelem helyett be kellett érnem a harmadik hellyel, így ez a szám kétszeresen is fontos lett nekem. Szerencsére jól ment az úszás és végül világcsúcsot repesztve, nagy előnnyel végeztünk az élen.” 

- Önről még a sportkedvelők sem tudnak túl sokat. Mi mindennel foglalkozott élete során, miután befejezte a versenyzést?

„Az orvosi diplomám megszerzését követően éltem a hivatásomnak, de a továbbképzésről soha nem mondtam le. A hetvenes években a marxista egyetemen szereztem filozófia tanári képesítést, majd 2000-ben, tehát már nem egészen fiatalon, 70 éves koromban a jogi doktorátust is begyűjtöttem. A legutolsó éveimben pedig az egyiptológiába ástam bele magamat, s úgy tűnik, ez a terület a következőkben is az érdeklődésem középpontjában fog maradni.”

- Arról még nem is szólt, hogy ciklusokon át tagja volt a LEN-nek (Európai Úszó Szövetség), miként a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésébe is beválasztották. Ráadásul családja is volt...

„Sajnos, már megözvegyültem, de két gyermekem és hat unokám biztosítják az örömöket és az izgalmakat egyaránt. A lányom lótenyésztő mezőgazdasági mérnök Kaposváron, a fiam pedig kosárlabda edző Budapesten. Így a személyén keresztül konkrétan is kapcsolatban vagyok a sportélettel.”

- Mint régi bajnoktól, feltétlenül meg kell kérdezzem Öntől: mire számít az utódoktól? Milyen eredményeket vár például a hazánkat Londonban képviselő élversenyzőinktől? Mondjuk a legesélyesebbnek vélt úszótól, Gyurta Dánieltől?

„Gyurta kétség kívül nagyon tehetséges, immár férfivá érett úszó, akivel kapcsolatosan azonban bárki bármit mond, az mind túl nagy kockázatot vállal. Ki tudja ugyanis, hogy a tavaszi, nagy versenyeken például a japánok milyen mellúszókkal  jönnek elő? Majd ha kialakul az idei világranglista, akkor esetleg lehet beszélni a várható helyezésekről. Ám ezt némi felelősséggel csak néhány héttel a játékok kezdete előtt lehet majd megpróbálni.”

(Forrás és fotó: Jocha(Press)

Megjelent:  12.01.11. / mob.hu