2013.02.12. 15:10          



Az európai sportágakat szép lassan kiirtják!

A villámcsapás okozta döbbenet kutya füle ahhoz képest, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kedd délelőtti döntése okozott. A hosszas találgatásokat követően ugyanis igazi bomba robbant azzal, hogy bejelentették: a NOB a birkózás kivezetését javasolja a 2020-as olimpia programjából.

     Az egészben a legsokkolóbb az, hogy az előzetes csatározások során még véletlenül sem lehetett hallani arról, hogy a birkózás a lehetséges vesztesek között van. A taekwando éppen úgy a veszélyes zónában volt, mint az öttusa. Erre jött ez a senki által nem várt durranás: az egyik legősibb, leggazdagabb tradíciókkal rendelkező sportág lett az áldozat.

     Hogy milyen messzire nyúlnak a birkózás gyökerei, s hogy mekkora részük volt az ókori olimpiák létrejöttében, arra csak egyet idézzünk fel az olimpiai játékok eredetét körül lengő mítoszok sorából, melyek megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Bárhogy is alakult a folytatás, a birkózás az újkori olimpiákon is a mindenkori program gerincét alkotó sportágak egyike volt. Számunkra egyáltalán nem közömbös, hogy a klasszikus, a görög-római fogásnemben, a kötöttfogásban különösen nagy sikerek fűződnek képviselőink neveihez. Nem kevesebb, mint tizenkilenc aranyérmet szereztek birkózóink, Weisz Richárdtól (1908) Majoros Istvánig (2004) bezárólag, miközben Kozma István kétszer is az olimpiai dobogó legtetejére állhatott (1964, 1968). S hogy a legújabb sikereinkről még véletlenül sem feledkezzünk meg: Londonban Lőrincz Tamás ezüst-, Hatos Gábor és Módos Péter pedig bronzérmet harcolt ki.

     Bármivel is indokolja a NOB a döntést, az egészen biztosan sántítani fog. A birkózás ugyanis világszerte rendkívüli népszerűségnek örvend, s a felfokozott érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, mely szerint Londonban nem csupán telt házakat vonzottak az összecsapások, de rendszeresen nem lehetett jegyeket kapni az eseményekre.

     Mindez nem nyomott semmit a latba, jönnek olyan „sportágak”, mint a falra mászás és hasonlók. Ész fel nem fogja a döntést, miként az is érthetetlen: miként jutott idáig ez a sportág, mit tettek a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) vezetői azért, hogy ez a dráma ne következzen be?

     Érdekes idézni két korosztály jeles képviselőinek reakcióit. A londoni bronzérmes, az óvodista korától csak a birkózásnak élő Módos Péter szólni is alig tudott, Lőrincz Tamás pedig továbbra is elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt a mostani előterjesztést szeptemberben, Buenos Airesben végleg határozat szintjére emelik.Varga_János.jpg

     A bőbeszédűséggel egyáltalán nem vádolható mexikóvárosi olimpiai bajnok, a világ- és Európa-bajnoki címekkel is büszkélkedő Varga János pedig így fogalmazott:Varga János_blog.jpg

     - Akik azt a bűt elkövetik, nem is tudják, mit cselekszenek! Márpedig a birkózás az egyik legősibb sportág, amely ma is világszerte komoly népszerűségnek örvend. Újra bebizonyosodott: mindent a pénz és a televíziós társaságok urai döntenek el, miközben az európai eredetű sportágakat módszeresen irtják ki az olimpiák programjáról. Ez a döntés a NOB és a FILA együttes szégyene - zárta rövid értékelését a hazai és nemzetközi birkózás egyik markáns egyénisége.

     Az elmondottakhoz, aligha van mit hozzátenni. A törlésre ítélt birkózásnak vége, jöjjön a falra mászás. Vagy hasonló ökörség - az olimpiai mozgalom megcsúfolására!

 

 

 

süti beállítások módosítása