2012.05.22. 07:12          

Az első három hely valamelyikére jónak érzem magamat!

A nyári olimpiára készülő magyar kvótásokkal párhuzamosan a paralimpiai indulók is egyre keményebben edzenek, hogy ők is helytálljanak majd a nemes versengésben. A mob.hu Pálos Pétert, a kvótát szerzett két asztaliteniszező egyikét látogatta meg a Marczibányi téri csarnokban. A kemény gyakorlást követően beszélgettünk a félhomályos teremben.

„Még tavaly, Splitben sikerült kiharcolnom a londoni indulás jogát” - mesélte az enyhén szellemi fogyatékos, a XI. kategóriában érdekelt, 26 éves sportember. „Mondhatom, nagy küzdelem volt, a korábbi világbajnok, egy spanyol játékos például kiesett, s nem is lehet majd ott a játékokon.”

- Mióta pingpongozik, s miért éppen ennél a sportágnál kötött ki?

„Voltam vagy 13-14 éves, amikor egyszer a Balatonnál nyaraltunk. A szomszéd kertben volt egy asztal, amelyen játszottak és áthívtak engem is. Az ottani első tapasztalatok, élmények birtokában azután Budapestre visszatérve is mind többször kerestem a lehetőséget. Ahol csak lehetett, asztal mögé álltam és ütöttem a labdát.”

- Úgy tűnik, megérte a sok gyakorlás.

„Elég hosszú utat tettem meg idáig. Először a BVSC hobbi csoportjában játszogattam, ahol Temesvári József edző vett észre, mint egy kicsit tehetséges srácot. Évekig ott edzettem és versenyeztem, majd kisebb csapatok után visszatértem a Szőnyi útra, végül a Pénzügyőrökhöz igazoltam. Az utóbbi években pedig Németországban szerepeltem negyed-, majd ötödosztályú klubokban.”

- Most azonban megint itthon van, és teljes erővel készül Londonra.

„Athénban már beleszagolhattam az olimpia légkörébe, ahol még csak bemutató jelleggel lehettünk ott. Most sokkal keményebb lesz a helyzetem, hiszen hat, jó képességű rivális között kell majd megfelelnem. Ha nem jön semmi közbe, az első három hely valamelyikére jónak érzem magamat.”

- Ne fessük az ördögöt a falra, de mégis: mi jöhetne közbe?   

„Pillanatnyilag rendben vagyok, de azért csak van egy kis gondom, amit edzőm, Aranyosi Péter tanácsaival, segítségével szeretnék megoldani. 2009. nyarán ugyanis volt egy bokatörésem, amelyet követően fél évig alig játszottam. Ez idő alatt jócskán megugrott a testsúlyom, amely most valahol 95 kilónál stagnál. Mindenképpen le szeretnék fogyni legalább 85 kilóra!”

- Bár a női csapat nem jutott ki az olimpiára, így is két-két férfi, illetve női játékos képviselheti majd a magyar asztaliteniszt. Őket mennyire kíséri figyelemmel?

„Tóth Krisztina és Póta Georgina csodálatos versenyzők, akiket maximális elismerés és tisztelet illet. Pattantyús Ádám és Zwickl Dániel pedig már a kijutással hatalmas dolgot művelt. Remélem, mind a négyen mennek legalább egy-két fordulót, hogy azután már a legjobbakkal kerülhessenek szembe.”