Bár az uszodába nem kaphattam belépőt, azért így, a tévé képernyője előtt is jókora izgalom fogott el, amikor bevonultak a 200 méteres férfi mellúszás döntőjének részvevői. A tét Gyurtával kapcsolatosan mindig is nagy volt, mindenki tudta, hogy képes lehet megszerezni az aranyérmet. A magyar úszócsapat a vártnál jóval szerényebb szereplése után pedig ez a lehetőség, a 200 méteres mellúszás aranyérmének elhozatala kétszeresen is fontos lett. Elvégre egy olimpiai első hellyel sok mindent be lehet takarni, feledtetni kellemetlen dolgokat és így tovább. Más kérdés, hogy a sok betli fölött nem lehet csak úgy átlibbenni – ezek otthon bizonyára komoly fejtörést okoznak majd a szakembereknek.

Ez legyen majd az ő dolguk és gondjuk! Itt és most viszont örüljünk felhőtlenül Gyurta Dániel parádés úszásának, s ennek jutalmának, az újabb magyar olimpiai bajnoki címnek. Mivel nincs két, egyforma győzelem, Gyurta sikerét sem lehet szabványosítani. Annak is megvannak a maga specialitásai.

Az egészen kisgyermekként már rendkívül tehetségesnek és sokra hivatottnak tartott fiúcska nem egyenes ágon haladt előre, hiszen kiemelkedő eredményei dacára az első években több helyen is megfordult. Amikor tizenéve szüleinek azt javasolták, vigyék gyermeküket Széles Sándorhoz, a jóindulatú „zümmögők” azonnal elkezdték feketíteni Szélest, mondván, nem megengedett módszereket alkalmaz – hogy finoman fogalmazzak.

A darázs minden esetre megtette a magáét, Gyurta mama is vette a fáradságot és inkognitóban beült a Komjádi uszoda lelátójára. Ott azonban semmi rendellenességet nem tapasztalt, ezért a család döntése értelmében fiuk Széles mesterhez került. Szakmailag egészen biztosan jó döntést hoztak, hiszen Széles nem a járási bajnokságból került a Komjádi uszodába. Erős két évtizedet töltött el a világ egyik legjobb edzőjének tartott Széchy Tamás erőterében, s a nyilvánvalóan meglévő edzői talentumait a lehető legjobb közegben bontakoztatta ki.

 Gyurta Dani pedig folyamatosan fejlődött. A 2004-es, athéni olimpiára – alig tizenöt évesen – már kijutott és hatalmas meglepetésre ott ezüstérmet szerzett. A folytatás azonban erősen hullámzóra sikeredett. A 2006-os, budapesti úszó Európa-bajnokságon döntőbe sem került. Jóakarók szép számmal elkezdtek neki és családjának duruzsolni, hogy bizony eljött az idő, edzőt kellene cserélni.

 A Gyurta család azonban nem engedett az unszolásnak és konok következetességgel kitartottak Széles mellett. Dani 2007. tavasza óta lassan, de egyértelműen visszatérőben volt a világ élvonalába. A pekingi olimpián az előfutamban úszott idejével második lett volna, de a döntőben meg kellett elégednie az ötödik hellyel.

 Széles Sándor azonban már akkor is megmondta, minden rendben van, Dani egyértelműen jó úton halad. Ezt a prognózist tanítványa most, a két világbajnoki címet követően a kiharcolt olimpiai aranyéremmel végképp beteljesítette.

A legújabb magyar olimpiai bajnok már az olimpia előtt elmondta kérdésemre, hogy bármi lesz is az eredmény, mindenképpen folytatja az úszást. Természetesen Széles Sándor marad az edzője...