Az internet világában megszűntek a távolságok. Emlékszem, az 1988-as, szöuli olimpián még minden este, ottani éjfélkor hívtak a Pest Megyei Hírlaptól azzal, hogy tíz percem van. Ennyi ideig veszik magnóra, amit telefonon a szalagra mondok.

Az óta éppen huszonnégy év telt el, s a világ rendje gyökeresen átalakult. Ma már tartózkodjon az emberfia bármely földrészen, mindenről szinte pillanatok alatt értesülhet. Természetesen így híre jött annak is, hogy a korábban sok éven át fix válogatott, ám januárban súlyos térdsérülést szenvedett jobbszélső, Iváncsik Tamás nehezményezi, hog (?)y Mocsai Lajos végül nem mellette döntött. Kb. úgy jutott el hozzám, hogy ha végigdolgozta a teljesen egészséges lábával a felkészülést, akkor ezt hiába tette. Ettől Mocsai megkímélhette volna.

Tényleg egészséges Iváncsik lába? S ha igen, akkor miért nem vette őt figyelembe Mocsai? Érdekes és koránt sem ilyen egyszerű a kérdés. Mocsai ugyanis egyszer már nagyon megégette magát hasonló esetben. Akkor az olimpia előtt nagyságrendileg fél évvel korábban súlyosan megsérült Lőwy Dórát választotta az élete talán legjobb formájában lévő Kirsner Erikával szemben. Teljesen normális módon Mocsai soha nem adott egyértelmű választ erre a kérdésre (sem). Lőwy ugyanis kiutazott, és egy, kettő, majd három mérkőzésen sem lépett pályára. Saját fülemmel hallottam, amikor valaki megkérdezte a másiktól? „Mondd, mit csinál itt ez a Lőwy?” A válasz pedig ez volt: „Sántikál.”

A megoldás persze abszolút „Mocsai speciális” volt. Amikor ugyanis a harmadik meccset követő sajtótájékoztatón valaki meg merte kérdezni, mikor játszik már végre Lőwy, erre Mocsai válasza a következőképpen hangzott: „A Pigniczki olyan jól játszik a bal szélen, hogy egyszerűen nem tudom lecserélni.”

Hát azért ez a nagy mellényúlás lehet, hogy hagyott némi nyomot Mocsaiban és nem akart újabb kockázatot vállalni. Bár az is igaz, hogy Ilyés Ferencnek sokkal kevesebb ideje volt a regenerálódásra, őt mégis beválogatta Mocsai. Ez a döntés azt is sejtetni engedi, hogy Ilyésre jobban szüksége van Mocsainak, mint Iváncsikra. Mára ugyanis Harsányi Gergely annyira felerősödött, hogy a makkegészséges Iváncsik Tamás sem mehet biztosra ellene. Különösen ha azt vesszük alapul, hogy a védekezés jelentősége folyamatosan nő, akkor a mérleg nyelve mindinkább Harsányi felé billen. S nagy vonalaiban ugyanez a helyzet a másik jobbszélső, Gulyás Péter esetében is.

Az pedig természetes, hogy Iváncsik Tamás ezekre a változatokra nem akar gondolni. Mocsai döntését pedig ez alkalommal alapvetően el lehet fogadni. És itt nagyjából be is zárul a kör.