2012.02.17. 15:58          



Mocsai Lajos és a balszerencsés gólok hátországa

Most már a harmadik, nyerhetőnek vélt meccsét bukta el az MKB Veszprém és ezt már nem lehet kizárólag a véletlenek, meg a peches fejlemények számlájára írni. A magyar élcsapat előbb berlini riválisától kapott ki hazai pályán kilenc góllal, majd ugyanott egy rendkívül feszes csatában a lengyel Kielce is vereséget mért a veszprémiekre a BL csoportmérkőzéseken.

Ezek után jelentősen felértékelődött az orosz Csehovszkije Medvegyi elleni, idegenbeli ütközet, amelyen ugyan hullámzó és egyben öldöklő csatát is láttunk, de a Veszprém egyszer sem tudott vezetéshez jutni, s végül 30-26 arányban alulmaradt.

Hogy gondok vannak a Bakonyalján, az már régóta köztudott. Természetesen a pénz, illetve annak hiánya is szerepet játszott-játszik a feszültségek kialakulásában, illetve azok erősödésében. Ezzel párhuzamosan pedig óhatatlanul csökken a koncentráció, a játékosok „odafigyelési” készsége is alábbhagy. Magyarády Péter ügyvezető markáns, olykor vitriolos nyilatkozata merőben új, veszprémi részről évtizedek óta nem, vagy alig tapasztalt hanghordozása is azt valószínűsíti, hogy nem elvonuló bárányfelhők zavarják az ottani égboltot.

Mocsai Lajos vezetőedző pedig változatlanul kitart korábbi megfogalmazásai mellett. Most miután gratulált Vlagyimir Makszimov vezetőedzőnek,  villámgyorsan hozzátette a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában, hogy „két balszerencsés gólon múlott a továbbjutásunk”. Hogy esetleg az ellenfél alapvetően jobban játszott, jobban akarta a győzelmet és hasonlók - hát ezek bizony hiányoznak a Mester szótárából.

Balszerencsés gólokat kaptunk, tehát nem volt szerencsénk! Na, ez azután az igazán magyaros valami: lehetőleg mindig a szerencsére, illetve a balszerencsére hivatkozni. Pedig régi igazság, hogy a szerencse általában azok mellé társul, akik egyébként is jobbak ellenfelüknél. Esetünkben mindent összevetve, nagy valószínűséggel a Csehovszkije valamivel jobb volt a Veszprémnél, s talán ezért is voltak játékosai olykor szerencsésebbek. De a balszerencséhez az is kellett, hogy Alilovic igen csak szerény átlaggal védte a magyar kaput, s a Mocsai szerint a „védőktől kevés segítséget kapott kapusok” előtt Laluska Balázs személyében egy olyan játékos is rendre lehetőséget kap, aki ismételten bizonyítja: ezen a szinten képtelen arra a lábmunkára, amely itt bizony szükségeltetne. Ha pedig nem ér oda lábbal, a hiányzó centimétereket megtoldja néhány alkarossal, meg kétkaros ledöntési kísérlettel. Majd csodálkozik, amikor sorozatosan kétperces büntetésekkel jutalmazzák...

Hogy ezt a védelembeli legkirívóbb gyengeséget Mocsai Lajos miért nem akarja észre venni, vagy miért nem adott több lehetőséget Fazekas Nándornak, a vitán felül szerényen teljesítő Alilovicnál, ez a titkok kategóriájába tartozik.

Meg a balszerencse kialakulásának tényezői közé is.

jochapress.blog.hu

Szerző: JochaPress