2013.03.20. 14:52          



Legalább úgy kell bizonyítania, mint ahogy Nagy László teszi

A londoni olimpia óta folyamatosan letargikus állapotban voltam; nagyon megviselt Douchev-Janics Natasa sorsa, annak alakulása. Amikor színre lépett Vlade Divac, az NBA-t is sikerrel megjárt, egykori kosaras világklasszis, azonnal tudtam, ebből baj lesz. Olyannyira, hogy a londoni olimpia legelején, egy szerb sajtótájékoztatón nem a világ jelenlegi legeredményesebb teniszezőjét, Novak Djokovicot, hanem Divacot fényképeztem le elsőként és nem is csalódtam megérzésemben.

Divac Vlade_blog.jpg

     Ez a kétszáztizes magasságú úriember, a Szerb Olimpiai Bizottság elnöke, nem kétséges, jól tele beszélte Janicsnak a fejét mindennel és annak az ellenkezőjével is. A háromszoros olimpiai bajnok kajakosnő pedig mindent „felszívott”. Kedves férje is „duruzsolhatott” neki naphosszat, az eredmény pedig nem sokat váratott magára.

A mi Natasánk robbantott és bejelentette: visszautasíthatatlan ajánlatot kapott férje a szerbektől. El is adtak mindenüket, majd hajóját vontatva, elhagyták országunkat.

Janics Natasa_blog.jpg

                                                                     Janics Natasa

     Nem lehet nem emlékezni azokra a hazafias nyilatkozatokra, amelyeket Natasa a belgrádi tévében és számos, más helyen is „eleresztett”. Magyarországról és a Magyar Kajak Szövetségről egyaránt nem túl sok jó hangzott el. Azután ahogy telt-múlt az idő, mindinkább kezdett egyre világosabbá válni, hogy a férjnek szólt szerb ajánlat nem is létezik, a szerbek pedig nem fizetik ki a magyar szövetség által kért összeget. A kör mindinkább bezárulni látszott és az is nyilvánvalóvá lett, hogy a nemzetközi szövetség sem fogja megadni Janicsnak a rajtengedélyt szerb színekben.

     És ekkor jött, ami Janicsnak mindenképpen nagy megaláztatást jelentett: vissza kellett kérnie magát Magyarországra. Az talán csak természetes, hogy nem Szegedet választotta - ennek oka van - mondta. A szegediek pedig jogosan lehetnek vérig sértve, hiszen amit Janics mellett végigasszisztáltak, azt nem minden klub tette volna meg. A különböző hangnemű kérések véget nem érő sorát a szegediek birka türelemmel igyekeztek kielégíteni - hosszú éveken keresztül. S bár Janicsnak földig lógó orral kellene legalább addig járnia, míg a válogatókon nem bizonyít fényesen, ő azonban most sem hazudtolta meg korábbi önmagát. Jókorát rúgott azokba, akiknek jelentős részük volt az ő anyagi megerősödésében, feltételeinek folyamatos kielégítésében.

     Janics logikátlan vagdalkozását, gyermeteg mondókáit még hosszasan lehetne elemezni, de ez felesleges időpocsékolás lenne. Annyi azért jó lenne, ha eljutna legalább a tudata széléig, hogy amit itt végigcsinált az elmúlt hónapok során, azt alighanem csak Magyarországon nyelték volna le neki. Így most tényleg egyetlen útnak kellene előtte állnia: szép csendben, kőkeményen készülni és bizonyítani. Legalább úgy, mint ahogy tette a hazája válogatottját három évig nevetséges indokokkal bojkottáló kézilabdázó, Nagy László tette. Amióta ugyanis Nagy visszatért Barcelonából, kétségtelen tény: minden meccsén profi módon igyekszik magát produkálni. Ez Janics esetére lefordítva, minimum világversenyek érmeit kell jelentse. Ellenkező esetben ismét felszámolhat mindent és megindulhat - más választása aligha lévén - Bulgária felé.    

Szerző: JochaPress