2013.02.24. 09:15          

Egyetlen, igazi átlövőjét, Markussent sem küldte pályára

Talant Dusebajev szó szerint megalázta a magyar kézilabdázást és a kézilabdabarátok százezreit azzal, hogy a rendelkezésére álló játékosállományból egy kezdő sornyit otthon hagyott, illetve akik eljöttek Veszprémbe, azokat sem mindegyiket küldte pályára.

     Még elképzelni is nehéz, micsoda vihart kavart volna a spanyol sajtó abban az esetben, ha tegyük fel, az MKB Veszprém már biztos csoportelsőként utazott volna Madridba, a BL-csoport utolsó mérkőzésére és Ortega edző itthon „felejti” Nagy Lászlót, Császár Gábort, Chema Rodriguezt, Mirzad Terzicet, Fazekas Nándort, odakinn pedig még a kispadon ülő Iváncsik-testvéreket és Mirko Alilovicot sem küldi csatába! Túl az óriási negatív kampányon, egészen biztosan dörgő hangvételű beadvánnyal fordultak volna a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) illetékeseihez, a Veszprém elmarasztalása és komoly pénzbüntetése igényével. 

     Az eset - sajnos - fordítva történt és a jó magyar „birkatűrő” hozzáállás ez alkalommal is érvényesült. Hiába írták meg már előre a spanyol lapok, hogy a szerdai, Király Kupa mérkőzésre koncentrál  az Atletico, semmi különös nem történt. Ha nem jönnek a legjobbjaik, hát nem jönnek. A megalázott szurkolók ezreit - akik nem erre a jellegtelen, csapkodó meccsre váltották meg hónapokkal előbb a belépőiket! - és a tévé előtt ülő százezreket egyaránt semmire sem becsülte a kirgiz-szovjetből - négyéves, német kanyarral - lett spanyol világklasszis, Dusebajev és vezetőtársai. Rossz edzőmeccsé devalválták a szombati kétszer harminc percet, amelyen a veszprémiek még azt a gyönyörűséget sem tudták kiharcolni szurkolóiknak, hogy tizenvalahány góllal meggyalázzák a sportolói tisztességet a szemétkosárba hajító ellenfelüket.

                                                                    Talant Dusebajev

     Sajnos, még ez a vigaszdíj sem született meg, mert a világ legjobbjának 1994-ben és 1996-ban is megválasztott, teljes nevén Talant Musanbetovics Dusebajev ezt meg tudta akadályozni. Az Atletico elődjénél, a Ciudad Realnál 2001-től négy évig játszó, majd 2005-től ugyanott megszakítás nélkül vezetőedző Dusebajev ugyanis ezt az ezen a szinten szedett-vedettnek számító társaságot annyira fel tudta készíteni a játék tördelésére, hogy „szívóskodásuk” eredményeként a második játékrészben mindössze két gól volt a különbség e két csapat között.

     Dusebajev mindenkit semmibe véve állt ehhez a mérkőzéshez, ami önmagában is elítélendő. Az viszont már egyéb kategóriák határát is súrolja, ahogyan még hülyének is néz mindenkit. A meccs után például azt nyilatkozta, hogy „átlövők nélkül nem lehet meccset nyerni”, arra azonban még véletlenül sem tért ki, hogy ennek elsősorban ő az oka. A csúcsot pedig az jelentette, hogy a két méter fölötti dán átlövőt, Markussent - aki ott volt Veszprémben - meg sem próbálta pályára küldeni. Pedig a dán klasszis önmagában is jelentős erősítést hozott volna a jellegtelen játékot produkáló Atletico számára.

Fotó: Wikimedia