2012.07.23. 00:37          



Ruza Józsefnél már másodszor került légy a levesbe...

Furcsa divat kezd meghonosodni sportéletünkben. Ahogy mondani szokták, a jó példa ragadós. Nos, hogy ezRuza József.jpg esetben jó-e a példa, azt majd az idő - meg az eredmények - eldöntik, az viszont immár egyértelmű, hogy a példa ragadós, tehát terjed.

 Annak idején még nem kis szenzációt okozott, amikor a pekingi olimpia előtt néhány hónappal a Magyar Úszók Szövetségének legszűkebb vezérkara nem várta meg a magyar sportban abszolút legfontosabb eseményt, az olimpiát, hanem elegáns mozdulattal - és néhány aláírással - megpecsételte saját sorsát. No, nem valami nagy harakirire kell gondolni, éppen  ellenkezőleg. Az illető urak - Gyárfás Tamás elnök, Kiss László szövetségi kapitány és Ruza József főtitkár - 2013 tavaszáig meghosszabbították szerződéseiket.

 A túlzott előrelátás csak részben bizonyult indokoltnak, hiszen Ruza Józsefnél - már nem először - légy került a levesbe, így a korábban sokszorosan pótolhatatlannak minősített főtitkár villámgyorsan nyugdíjba kényszerült vonulni.

 A következő, látványos szerződéskötő a messziről érkezett, mégis hatalmas sajtókampányt kapott norvégBöhn Karl-Erik_blog2_1.jpg kézilabda edző, Karl-Erik Böhn lett. Meggyőződésem, hogy amennyiben Böhn úr élettársa, Heidi Löke nem szerződik Győrbe, Böhn úr aligha téved valaha is Magyarországra. Így viszont a kétségkívül világklasszis átlövővel ő is megérkezett és néhány hétig háztartásbeliként múlatta az időt. Ám hamar felfedezték és földöntúli jelzőkkel teleaggatva, a magyar válogatott fogasára őt is „felvarázsolták”. Nem akármilyen (egyáltalán nem dícséretes!) trükkök sorával verték keresztül az elnökségben kinevezését, amely mindjárt nem kevesebb, mint öt évre, tehát 2016-ig szól.

 Az óta eltelt egy esztendő, s Böhn úr egy csipetnyit lejjebb került az erőlistán. A kis világválogatott Győr idén -Mocsai Lajos_blog12.jpg Karl-Erik Böhnnel a kispadján! - sem tudta megnyerni a BL-t, pedig már legalább hat éve visszatérően erről a lehetőségről cikkeznek a lapok, ezt harsogják a rádió- és tévéadások... A női válogatottban sem hozott óriási stílusváltást, miközben Böhn úr egészen sajátos, de egyértelműen „magyarmentes” tanácsaival küldi csatába a válogatottat, illetve a győri élcsapatot.

 No, most megszületett az erkölcsi kiegyenlítés is: ha Böhnnek szabad, szabadjon már Mocsainak is. Ráadásul ez esetben azt kell mondanom: Mocsai jogosan várta el a szövetség vezetőitől azt, amit most meg is kapott! Nevezetesen azt, hogy az ő szerződését is meghosszabbították 2016-ig.

 Szerény személyem úgy gondolja: Böhn úr nem valószínű, hogy ki fogja tölteni szerződését Magyarországon. Mocsai Lajos pedig megkaphatta volna ugyanezt a megbecsülést az olimpiát követően. Egy, várhatóan sikeres szereplést követően sokkal jobban nézett volna ki a dolog...

 


süti beállítások módosítása